ISKOLÁNK

NAGY LÁSZLÓ

TANÁROK

DIÁKOK

TANÉV NAPTÁR

A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja

A Nevelési program

 

1.     Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2

2. A személyiségfejlesztéssel  kapcsolatos pedagógiai feladatok. 6

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 7

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek. 9

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. 10

6. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. 11

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.. 12

8. Szociális hátrányok enyhítése. 13

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 14

10. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 15

11. Egészségnevelési és környezeti nevelési program.. 16

 

A Nevelési program

 

1.      Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

 

1.1.      A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 12 évfolyamos többcélú intézmény,

            ennek megfelelően többféle feladatot lát el.

 

·      általános iskolai nevelést és oktatást,

·      négy- és nyolcosztályos  gimnáziumi nevelést és oktatást.

 

Iskolánk jelenlegi szerkezete fokozatosan alakult ki. 1981-ben indult az általános iskolai képzés, ezt követte 1985-ben a négyévfolyamos gimnáziumi, majd 1991-ben a nyolcévfolyamos  gimnáziumi képzés megkezdése.

 

A tanítási-tanulási folyamatban, nevelési tevékenységünkben és partnereinkkel való kapcsolattartásunkban valósítjuk meg intézményünk alapvető funkcióit: az ismeretátadást és képzést, az érték- és normaközvetítést, a szocializációt, a szolgáltatást.

 

1.2.      Pedagógiai alapelveink

 

A humanista értékrendre épülnek, az iskola nevelőtestülete magáénak vallja, és közvetíti az Alkotmányban, a Közoktatási Törvényben, a Gyermekvédelmi Törvényben, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott értékeket, különösen:

 

·      az alapvető emberi jogok, a másság tiszteletét,

·      a lelkiismereti és vallásszabadságot,

·      a gyermeki jogok tiszteletben tartását,

·      a demokrácia értékeinek felismertetését,

·      az európai polgári és nemzeti értékrend integrációját.

 

Intézményünkben érvényesülő további pedagógiai alapelvek:

 

·      Differenciált, individualizált képességfejlesztés

·      Fejlettségi szinthez (életkorhoz) igazodó tartalmak közvetítése oktató-nevelő munkánkban

·      Az ismeretek megszerzésének eszközjellege

·      A tanítási-tanulási folyamat motiválása, sikerélmények nyújtása

·      Az aktív tanulási tevékenységekre építő oktatás-nevelés

·      A konstruktív életvezetés megalapozása a nevelési tevékenységekkel

·      A tanítási-tanulási folyamat rendszeres, fejlesztő ellenőrzése, értékelése

·      A személyiség- és a közösségfejlesztés ösztönzése

 

1.3.      Az intézményünkben folyó nevelés és oktatás kiemelt céljai

 

·      Az általános műveltség megalapozása, valamint

·      az általános műveltség megalapozásának folytatása, felkészítés az érettségi vizsgára, a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére és a középiskola elvégzése után munkába állók  felkészülésének segítése.

·      A nyolcosztályos gimnáziumi tagozaton a kiemelkedő képességű fiatalok speciális fejlesztése.

 

1.4.      Az intézményünkben folyó nevelés és oktatás további általános céljai:

 

·      A változó világ követelményeihez igazodó ismeretanyag közvetítése.

·      Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása.

·      A nemzeti hagyományok tiszteletének átadása, az anyanyelv ápolása, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése.

·      Erkölcsi nevelés, értékrend kialakítása, elmélyítése.

·      Mások személyiségének, érdekeinek tiszteletben tartása, toleranciára nevelés.

·      Önálló gondolkodásra nevelés, saját véleményalkotás képességének kialakítása.

·      A kommunikációs készség fejlesztése.

·      Önfegyelemre, munkafegyelemre nevelés.

·      Az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

·      Az iskola kisebb-nagyobb, igényes értékrendű tanulói közösségeinek kialakítása és fejlesztése.

Főbb céljaink az iskola, mint szolgáltató működésében:

·      az iskolai kulcsfolyamatok minőségfejlesztése,

·      a szülők és az iskola kapcsolatának kölcsönös elmélyítése,

·      partnerközpontú modell kiépítése.

 

1.5.      Iskolatípusonként kiemelt céljaink:

 

Az általános iskolai képzésben

·      gyermekközpontú pedagógia alkalmazása,

·      a tananyag életközeli megvilágítása,

·      belső igényesség kialakítása,

·      az esztétikai érzék fejlesztése,

·      az alapkészségek megszilárdítása,

·      a tanulási technikáknak, az ismeretszerzés módjainak megismertetése,

·      a tehetséges tanulók felkészítése a 4. évfolyamon a nyolcosztályos gimnáziumban való továbbtanulásra,

·      a 8. évfolyamon felkészítés a középiskolai továbbtanulásra,

·      differenciált képességfejlesztés, egyéni adottságok figyelembevétele,

·      a tanulói lemaradások enyhítése,

·      a magatartási zavarokkal küzdők segítése,

·      kellemes hangulatú környezet kialakítása a tanulók bevonásával,

·      a diákok szabadidejének érdekes és hasznos tevékenységgel kitöltése az iskolában, iskolán kívül,

·      sportolási lehetőségek biztosítása,

·      gyógytestnevelési foglalkozás szervezése.

 

 

A gimnáziumi képzésben

 

·      a tanulók összefüggésben és rendszerben való gondolkodásra nevelése,

·      a kiemelkedő tehetségek gondozása, egyéni fejlesztése ,

·      a tanulási problémákkal küzdő diákok folyamatos segítése ,

·      az információ-szerzés, szűrés, feldolgozás képességének fejlesztése,

·      esztétikai nevelés,

·      az egészséges testi, fizikai fejlődés segítése sportfoglalkozások, gyógytestnevelés szervezésével,

·      felelős társadalmi magatartás kialakítása (demokratikus életformára felkészítés, az erkölcsi felelősség fejlesztése),

·      a tanulók felkészítése a folyamatosan változó világhoz alkalmazkodásra,

·      segíteni a diákokat a reális önismeret kialakításában,  a pályaválasztásban,

·      a szülők és a diákok elvárásainak, igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése.

 

1.6.      Iskolatípusonként kiemelt feladataink

 

Az általános iskolában

·      képességeknek és igényeknek megfelelő foglalkozások biztosítása ,az alapkészségek kialakítása, az önálló gondolkodásra nevelés,

·      a kiemelkedő tehetségek gondozása, versenyekre felkészítése,

·      tanulási módszerek elsajátíttatása, tanulási képességek fejlesztése,

·      a tagozatváltás zökkenőmentessé tétele, felkészítés a váltásra,

·      az osztályközösségek kialakítása, erősítése,

·      alapvető erkölcsi normák átadása, toleranciára nevelés,

·      megfelelő magatartásformák, beszédkultúra kialakítása, helyes modellek erősítése,

·      hazaszeretet, nemzeti identitás-tudat kialakítása, megerősítése,

·      a tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése,

·      korrepetálás, a lemaradók folyamatos felzárkóztatása egyéni fejlesztéssel,

·      sportolási lehetőségek biztosítása,

·      a gyógytestnevelési foglalkozásokon egyéni korrekció,

·      a szülőkkel történő megfelelő kapcsolat biztosítása .

 

A gimnáziumban

 

·      az érettségi vizsgára, a munkába állásra, ill. felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés,

·      a kiemelkedő tehetségek jelentkeztetése, felkészítése versenyekre,

·      a nem kötelező órakeretből a diákok által választott foglalkozások szervezése, és azokon felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára ,

·      tanórán kívüli lehetőség biztosítása a számítástechnikai ismeretek bővítésére és az Internet használatára,

·      korrepetálás, egyéni foglalkozás szervezése,

·      az idegen nyelvek elsajátítására, gyakorlására minél több foglalkozás szervezése (középfokú nyelvvizsgára felkészítés),

·      a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése,

·       nemzeti kutúránk értékeinek megismertetése, megszerettetése,

·      a kommunikációs és tanulási képességek továbbfejlesztése,

·      az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre vonatkozó készségnek, képességnek a kialakítása,

·      a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek fejlesztése (önismeret, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kudarctűrés)

·      ISK foglalkozásokon, házi bajnokságokon rendszeres sportolási lehetőség biztosítása, bekapcsolódás a középiskolák közötti versenyekbe a Diákolimpia keretében (pl.: kézilabda, röplabda, labdarúgás),

·      az osztályközösségek, kisebb tanulói csoportok alakulásának figyelemmel kísérése, segítése,

·      a beilleszkedési problémákkal küzdő diákok egyéni segítése,

·      az osztályok, évfolyamok, tagozatok kapcsolatának erősítése iskolai rendezvények, táborok szervezésével,

·      a szülőkkel való folyamatos kapcsolat ápolása (fogadóórák, rendezvények, fórumok),

·      az igények felmérése  alapján  nem kötelező foglalkozások szervezése (pl.: szakkörök, énekkar, tanfolyamok, ISK csoportok...),

·      az emelt szintű érettségi vizsga követelményeire való felkészítés a 11. és a 12. évfolyamon.

 

 

1.7.      A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

 

Cél:

·      a tanítási-tanulási folyamatban leghatékonyabban alkalmazható eszközök, eljárások választása

·      a tanulási aktivitást, önálló ismeretszerzést lehetővé tevő eszközök, eljárások alkalmazása

·      a pedagógiai és a tantárgyakhoz kötődő módszertani kutatások figyelemmel kísérése alapján a folyamatos innováció.

 

Feladat:

·      az egyes tantárgyak tantervében megjelölt belépő tevékenységformákhoz szükséges eszközök alkalmazása

·      a munkaközösségek keretein belül az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó eszközök karbantartása, az új eszközök beszerzéséhez listák összeállítása

·      a továbbképzéseken megismert új eljárások megismertetése a munkaközösségek tagjaival, az alkalmazás lehetőségeinek megteremtése

 

Felelősök:

·      az új eszközök beszerzésének irányításában az igazgató és helyettesei, a gazdasági vezet

·      Az új eszközök beszerzéséhez listák összeállításában a munkaközösségvezetők

·      A meglévő eszközök állagának megóvásában a munkaközösségvezetők és a műszaki ügyintéző

·      Az alkalmazott eljárások korszerűségének biztosításáért, a beszerzett eszközök használatáért  a munkaközösségek tagjai és vezetője , illetve valamennyi pedagógus.

 

2. A személyiségfejlesztéssel  kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Több korosztályt átfogó intézményünk sokféle nevelési lehetőséget nyújt.  A tanulók személyiségének fejlesztésében eltérő célokat kell megvalósítanunk korcsoportoktól függően. E téren legáltalánosabb célunk a korosztályokra jellemző érettségi fok kiteljesítése, így:

·      az általános iskolai korosztály esetében az összpontosítás és a kompetencia képességének elérése, az iskolai szokásrend kialakítása;

·      serdülőknél a személyes identitás szintjének elérése, az önismeret fejlesztése;

·      ifjúkorra a pozitív életszemlélet, döntési képesség, tetteikért felelősséget vállalni tudó személyiségek kialakítása.

Intézményünkben éppen a nagy korkülönbségű korosztályok egymás mellett élése adja a személyiségfejlesztés egyik speciális lehetőségét, a fiatalabb korosztály esetében az idősebbek iránti tisztelet, pozitív példa, illetve a perspektívák révén, idősebb korosztályainknál pedig a gyengébb, fiatalabb korosztály védése, óvása, a pozitív mintaadási lehetőség révén.

Olyan pedagógiai munka megvalósítása a célunk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Intézményünk a fenntartó önkormányzat szándékával összhangban, a tárgyi feltételek megteremtését követően (leghamarabb 2005 szeptemberétől) a nem értelmi fogyatékkal élő enyhe fokban mozgás-, hallás-vagy látássérült tanulók oktatására is felkészül. Intézményünkben - a nagyfokú kihasználtság miatt - a fentiekben jelzett sérült tanulók közül egyidőben maximum 10-15 főt tudunk fogadni.

 

Minden iskolatípusban és korcsoportban közös törekvéseink:

 

·      A tudás mellett az önismeret fejlesztése

-           melynek legfőbb színterei az osztályfőnöki órák, az általános iskola 7.               évfolyamán újként belépő ember- és társadalomismeret, etika, a gimnáziumi korosztály 11. évfolyamán belépő emberismeret, etika..

 

·      Az alapos, sokoldalú ismeretek birtokában olyan személyiségjegyek kialakítása tanulóinkban, melyek alapján saját korosztályukat érintő döntéshelyzetben (jól) választani képesek.

Gyakorlásához az érvek, ellenérvek meghallgatását, igénylését alkalmazó pedagógus-hozzáállás egységes pedagógiai eljárásként való alkalmazása elengedhetetlen, mely minden pedagógusnak feladata.

·      Önállóságra nevelés, határozott, önmaga művelésére, fejlesztésére is képes, optimista személyiségek kialakítása

-           gyakorlatilag minden tanóra és tanórán kívüli foglalkozás egyik célja, de kiemelt jelentőséggel bír e vonatkozásban iskolánk könyvtára, valamint a modern technikát is biztosító számítástechnika tantárgy.

-           Az iskolaotthonos tanítási rendszer, valamint a napközi otthon foglalkozásai az alsó tagozatban, valamint a felső tagozatos általános iskolai és a nyolcosztályos gimnáziumi tanulók számára szervezett tanulószoba is gyakorlótere a fentieknek.

 

·      Valamennyi tanulónkat fel kell vérteznünk a káros hatások elleni önvédelemre is.

A káros környezeti hatásokkal és romboló élvezeti cikkekkel való elméleti ismeretek nyújtása főként a környezetismeret, biológia, egészségtan órák, az ellenük folytatott egészséges magatartás kialakítása az osztályfőnöki órák, valamint az ember- és társadalomismeret, etika, pszichológia órák feladata, de személyes példamutatásával egységes szemléletű tantestületünk minden egyes tagja aktív személyiségformáló erő.

 

·      Az iskolában folyó tanítási-tanulási folyamat hozzájárul tanulóink életmódjának, szokásainak, az értékekkel történő azonosulásuknak fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

·       

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

12 évfolyamos iskolánk egyik fontos feladata a kisebb-nagyobb közösségek kialakítása, fejlesztése.

 

3.1.      A legalapvetőbb közösségek az osztályok keretein belül alakulnak ki.

Minden osztályban, 1-12. évfolyamig fontos cél az egymást tisztelő, egymásért felelősséget vállaló csoportok, közösségek létrejötte.

 

A jól működő osztályközösségek szívesen bekapcsolódnak az iskola életébe, részt vesznek a közös programokban, részt vállalnak a munkából.

 

Jogos remény, hogy a családjához, iskolájához, lakóhelyéhez kötődő gyermekekből, fiatalokból hazaszerető felnőttek válnak.

 

Feladataink a cél eléréséhez sokrétűek, szerteágazóak:

·      Közös élmények biztosítása: kirándulások, színházlátogatások, osztályrendezvények táborozások, sportrendezvények, stb.

·      Együttes cselekvések: játék, csoportos munka, közös pályázatok, kiállítások, közös műsorok, versenyek stb.

·      Pozitív csoportnormák kialakítása, helyes magatartási mintát nyújtó gyerekek vezető szerepének erősítése (szervezési feladatokkal megbízni, irányító szerepet rábízni stb.).

·      Hagyományok megteremtése és őrzése (karácsonyi, farsangi összejövetelek, gyermeknapi rendezvények stb.).

·      A közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása (osztálytermek dekorálása, tanulói ügyeleti és felelősi rendszer).

·      Fontos a pedagógus részéről a demokrácia biztosítása, a vélemények és javaslatok szabad kifejtése.

·      Személyes tapasztalatok szerzése az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

·      A szociális kapcsolatok ("én-én", "én-te", "én-ő", "én-mi", "én-ők",) helyes értelmezésének kialakítása.

 

3.2.      Az osztályközösségek nagyobb egységeket, tagozatokat alkotnak.

 

Az azonos korosztályhoz tartozó csoportok összetartozását segítik elő a közös rendezvények (pl.: gólyabál, szalagavató, farsang, műsoros délutánok, sportversenyek).

Az 5-8. évfolyamok és a 9-12. évfolyamok osztályai külön diákönkormányzatot működtetnek. Mindkét diákönkormányzat munkáját felnőtt segítő tanár irányítja közvetve.

A diákönkormányzatba minden osztály választott képviselőket delegál. Tisztségviselőiket, vezetőségüket önmaguk választják. Tevékenységük önállóan létrehozott SzMSz szerint történik. Rendszeres üléseik lehetővé teszik a kommunikációs kultúra, a véleményformálás és kifejezés képességének fejlesztését, későbbi, felnőtt életükben rájuk váró csapatmunkához szükséges sikeres magatartás kialakítását.

 

A diákönkormányzatok is szerepet kapnak az iskola hagyományainak ápolásában. Ezen belül legfontosabb feladatuk a Nagy László Napok rendezvényeinek, valamint a Diákközgyűléseknek a szervezése.

 

3.3.      Az osztályközösségek mellett kisebb csoportok is működnek, melyek speciális érdeklődés szerint szerveződnek ( természetjáró csoportok, szakkörök, különböző sportágak csoportjai )

 

Céljuk a hon - és népismeret elmélyítése és harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. Egy- és többnapos kirándulásokon hazánk rejtett természeti és művelődéstörténeti értékeivel ismerkednek meg diákjaink.

 

Az speciális érdeklődés szerint szerveződött  szakkörök  teszik  lehetővé, hogy tanulóink nyitottak, megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások , a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

Nyelvtanáraink ezen kívül is szerveznek külföldi utakat az idegen nyelvek gyakorlására és más népek kultúrájának megismerésére (pl. Anglia, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, stb.)

A számítástechnika és Internet szakkörök is segítik az új információs környezetben eligazodni képes, és azt kritikusan használni tudó fiatalok nevelését.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

 

Beilleszkedési, magatartási nehézség bármely életkorban, bármilyen körülmények között élő, bármilyen képességű gyermeknél jelentkezhet. Iskolánk fontosnak tartja, hogy valamennyi tanulója számára lehetővé tegye a nevelési és oktatási céljainkban megfogalmazottak elsajátítását.

 

Ezek a gondok leggyakrabban az iskola kezdésekor, ill. tagozatváltásnál léphetnek fel, így az első, az ötödik és a négyosztályos gimnázium  kilencedik évfolyamán különleges figyelmet igényel. A felmerülő problémákkal kapcsolatban a feladataink szintjei: a felderítés, a megelőzés, az okfeltárás és a korrekció.

 

Felderítés

Az első osztályba érkező gyerekekről előzetesen tájékozódunk, az iskolaérettségi vizsgálatokat ill. az óvodai szakvéleményt figyelembe vesszük. Az óvodákkal való kapcsolattartásért felelősök az igazgatóhelyettes és az alsó tagozatos munkaközösség vezetője.

Tagozatváltáskor a régi és az új osztályfőnökök megosztják ismereteiket, tájékoztatják egymást az esetleges problémákról.

Megelőzés

A veszélyeztetett, vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket fokozottabban figyelemmel kísérjük,  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök , és egézsségügyi veszélyeztetettség  esetén az iskolaorvos segítségével.

Okfeltárás

A beilleszkedési, magatartási zavarok jelei és okai sokfélék lehetnek. A tünetek jelentkezésekor ki kell deríteni, hogy a háttérben idegrendszeri, fiziológiai vagy környezeti problémák vannak-e. Ehhez szükséges valamennyi pedagógus érzékeny, lelkiismeretes munkája. Az osztályfőnök, a gyermek -és ifjúságvédelmi  felelős és az iskolaorvos együttműködése szükséges ahhoz, hogy a további feladatokat meghatározhassák.

 

Korrekció

·      A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak - nagy hangsúlyt fektetve a korai felismerésre - minél előbb és minél eredményesebben segítséget kell nyújtani. Ebbe a feladatba, a szaktanárokon kívül a kortárs csoportok is bevonhatók, valamint a szülőkkel való együttműködésnek is nagy szerepe van.

·      Korrekciós terv készítése a környezet bevonásával. A szülők, osztályközösség koordinálása az osztályfőnök feladata.

·      A nehézségekkel küzdő tanulók számára valamennyi pedagógus nagy segítséget nyújt a pozitív tulajdonságok erősítésével, sikerélmény nyújtásával.

·      Amennyiben a viselkedési zavarok hátterében anyagi nehézségek állnak, a család szociális helyzetének javításával javulásra számíthatunk. Az iskolai kereteken túl, folyamatos tájékoztatást kell nyújtani az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről, ennek igénylésében konkrét segítséget nyújtunk.

·      Ha az ok idegrendszeri, fiziológiai, és az iskola saját eszközeivel már nem érhet el célt, külső segítséghez fordul: nevelési tanácsadó, egészségügyi-, vagy alternatív nevelési intézmények. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az illetékes igazgatóhelyettessel együtt megteszi a szükséges lépéseket, a szülő egyidejű bevonásával.

 

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

5.1.      Alsó tagozatban a tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatására is adunk lehetőséget, tanórán kívüli foglalkozásokon ill. tanfolyamok szervezésével. Pl.: néptánc, furulya, sakk, báb oktatása. (Felelősök: az erre képzett tanítók.)

A tehetségek felfedezését teszi lehetővé az aerobic, kézilabda, labdarúgó tanfolyamok meghirdetése (felelősök: testnevelők, sportfoglalkozások vezetői).

Ének, vers-és prózamondó, helyesírási, sport, rajz versenyt szervezünk osztályokon belül ill. az alsó tagozat évfolyamai között. (Felelős: munkaközösség-vezető és a tanítók.)

A párhuzamos osztályok között többfordulós tantárgyi versenyt rendezünk (felelősök: osztálytanítók).

Az alsó tagozat tanulóinak is lehetősége van levelező versenyeken való részvételre (pl. anyanyelv, matematika, környezetismeret), diákjaink bekapcsolódnak a Tudományos Diákköri tevékenységekbe is, megismerkednek az önálló kutatás módszereivel.. Felelősök: tanítók.

Kerületi, regionális, országos pályázatok figyelemmel kísérése, nevezések szorgalmazása az igazgatóhelyettes és a  munkaközösségvezető feladata.

 

5.2.      Az általános iskola és a nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyamára járó diákjaink is folytatják a tehetség kibontakoztatását szolgáló szakkörökben tevékenységüket: számítástechnikai, fotó, honismereti, természetjáró, Internet, matematika, kerámia, rajz, stb.

Az ISK és a házi bajnokságok keretében rendszeresen vehetnek részt sportfoglalkozásokon (pl.: röplabda, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás), valamint osztályok közötti sportvetélkedőkön is. Bekapcsolódnak a kerületi, iskolák közötti sportversenyekbe is.

Az igazgatóhelyettesek és munkaközösségek vezetői folyamatosan figyelemmel kísérik a versenyfelhívásokat, pályázati kiírásokat, a tehetséges diákokat felkészítik a versenyekre, külön figyelmet fordítanak folyamatos fejlesztésükre. Több tantárgyból nevezik tanulóinkat levelező versenyekre is (pl.: matematika, magyar nyelv és irodalom).

A nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyamának tehetséges diákjait országos versenyeken is indítják.

 

 

5.3.      A 9-12. évfolyam diákjai is bekapcsolódhatnak a szakkörök és az ISK tevékenységébe. Az elmúlt években több sportágban  kiemelkedően szerepelt iskolai csapatunk a gimnáziumok közötti versenyeken(pl. kézilabda, röplabda, labdarúgás).

Az osztályok közötti sportversenyek is rendszeres mozgási lehetőséget biztosítanak diákjainknak. Több éves hagyomány a téli sítáborok szervezése, melyen a legkisebbektől a gimnáziumi korosztályig szívesen vesznek részt tanulóink.

A Nagy László Hét keretében sok tantárgyból, valamint vers-és prózamondásból rendezünk hagyományosan vetélkedőket, illetve előadásokat, foglalkozásokat. Ebben a korosztályban a tehetség kibontakoztatását mindenekelőtt az emelt szintű oktatás (biológia, angol nyelv, társadalomtudomány) , valamint a 11-12. Évfolyamon választható emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások biztosítják.

 

 

6. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

 

A gyermek- és ifjúságvédelem : a megelőzés, felderítés valamennyi pedagógus feladata.

A nevezett feladatot kiemelten, munkaköri kötelességként végzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Munkájának legközvetlenebb segítői az osztályfőnökök. Az igazgatóhelyettesek az egyes iskolatípusokban külön-külön is irányítják, ellenőrzik a gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok teljesülését.

 

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős : tanévente, a szülők és a tanulók számára jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyemekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó , drogambulancia , ifjúsági lelkisegély telefon , gyermekek átmeneti otthona , stb. ) címét, illetve telefonszámát. Személyes kapcsolatot is kialakít a különböző intézményekkel, felkészítő, továbbképző előadásaikat , tanfolyamaikat látogatja.

Feladata továbbá különösen:

·        Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot

·        A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében

·        Részt vesz az egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásában, végrehajtásába, és feladata az ezzel kapcsolatos tájékoztatás a tanulók , szülők és pedagógusok részére.

·        A tankönyvtámogatás odaítélésével kapcsolatos feladatok teljesítése.

·        Szoros , napi kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel a tanulókkal kapcsolatos feladatai teljesítése érdekében.

·        Segít az igazolatlanul és nem betegség miatt gyakran hiányzók esetében a hiányzás valódi okainak felderítésében, a tankötelezettség tanulói teljesítése érdekében.

·        Valamennyi veszélyeztetett tanulót felkeresi családi környezetében, otthonában.

·        Részt vesz a tanulóval kapcsolatos fegyelmi tárgyaláson, ott kifejti véleményét.

·        Figyelemmel kíséri az 1997. évi XXXI. Törvényből fakadó intézményi feladatok teljesülését, a gyermekvédelmi törvény megsértésének vélelme estén azonnal jelzi azt vezetőinek.

·        Személyesen keres fel minden osztályt, és ad tájékoztatást arról, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzá tanulók. Tájékoztatja őket az iskolán kívül felkereshető, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről.

 

Az osztályfőnökök :

·        Az ellenőrző útján tájékoztatják a szülőket a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel .

·     Őrködnek a tankötelezettség teljesítése fölött , és jelzik az igazgatóhelyetteseknek , ha az csorbát szenved. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs intézkedés ( szülő értesítése ) vezetői szinten történik.

·        A pedagógusok, szülők, tanulók jelzései alapján tájékoztatják a veszélyeztetettségről a gyermek - és ifjúságvédelmi felelőst és az intézmény vezetőjét , helyetteseit.

·        Osztályuk veszélyeztetett tanulóit családlátogatás során felkeresik otthonukban.

·        Javaslatot tesznek a tankönyvtámogatás egyéni rászorultság alapján történő odaítélésére az osztályukba járó tanulók esetében.

·        Szoros kapcsolatot tartanak fenn a gyermek - és ifjúságvédelmi felelőssel, kölcsönösen tájékoztatják és segítik egymást a munkában.

·        Őrködnek a pedagógusokra nézve kötelező, tanulók érdekében betartandó jogszabályi előírások, valamint a Házirendben rögzített tanulói jogok érvényesülésén. Ezek megsértésének vélelme esetén megbeszélést kezdeményeznek az osztályukban tanító pedagógussal, egyidejűleg jelzik vezetőjüknek a törvénysértés vélelmét.

 

 

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

 

7.1.      A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrése

 

Pedagógusaink az iskolába lépés pillanatától kezdve minden tagozatunkon fokozott figyelmet fordítanak a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésére: a testi fejlettségből, az esetleges érzékszervi fogyatékosságból eredő problémák, ill. a különböző részképességzavarok előfordulásának gyanúja esetén szakember (pszichológus, logopédus, nevelési tanácsadó, iskolaorvos) segítségét igényeljük.

 

Amennyiben úgy látjuk, hogy a problémák hátterében a nem megfelelő szociális körülmények, kulturális vagy életmódbeli tényezők állnak, konzultálunk a szülőkkel, a gyermekvédelmi szakember pedig segítségnyújtást kezdeményez.

 

7.2.      A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

 

Iskolánk alsó tagozatán komoly hagyományai vannak a differenciált foglalkoztatásnak. A csoportok a tanulók egyéni képességeinek és teljesítményének ismeretében rugalmas összetételben (átjárhatóság) működnek. A differenciálás tehát nem a lassabban haladók egyfajta diszkriminációját jelenti, sokkal inkább lehetőség az egyénre szabott bánásmódra, a saját tempót figyelembe vevő előrehaladásra -megteremtve - a felzárkózás esélyét. Iskolaotthonos osztályokban a szabadidőben szervezett egyéni tanulás keretében külön segítjük a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. A napközis osztályokban ez a korrepetálás keretében történik.

 

 

7.3.      Az 5-8. évfolyamon a szaktárgyak oktatása miatt több pedagógus foglalkozik a tanulókkal, a tanulási nehézségek észlelését az egyes szaktanárok jelzik az osztályfőnöknek, konzultálnak a problémák megoldásának lehetséges módjáról (pl.: differenciált foglalkozás a tanórán, részvétel korrepetáláson, tanulószobán) vagy fogadóórán megbeszélik a problémát a szülőkkel, egyeztetik az együttműködés legfontosabb formáját.

 

A szaktanár különösen fontos feladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal való differenciált foglalkozás, a hátrányok leküzdésének segítése, a minimum követelmények teljesítésének támogatása. Egyéni foglalkozásokat elsősorban matematikából, magyar nyelvből, indokolt esetben egyéb tantárgyakból is szervezünk.

 

 

7.4.      A 9-12. évfolyamon is előfordul, hogy néhány diák tanulási nehézségekkel küzd. Ez főleg a négyosztályos gimnáziumba más-más általános iskolákból érkezőknél tapasztalható. Kiemelten fontos az önálló ismeretszerzés, a helyes tanulás módszereinek elsajátítása, melyben az osztályfőnökök és szaktanárok is közreműködnek. A lemaradások pótlása egyrészt a szabadon tervezhető órák keretében, másrészt az egyéni foglalkozásokon történik. Ezeket az órákat a szaktanárok jelzése alapján osztjuk be.

Figyelni kell arra, hogy a bizonyos területeken problémákkal küzdő diákok is sikerélményhez jussanak pl.: sport vagy művészetek területén.

 

7.5.      A tanórákon külön figyelmet fordítunk a lassabban haladókra. Teljesítményüket külön figyeljük, elemezzük. Keressük és biztosítjuk a lehetőséget, hogy tudásukról a nekik leginkább megfelelő módon adjanak számot. Arra törekszünk, hogy kialakuljon bennük az iskolai értékeknek, követelményeknek való megfelelés igénye, miközben önbizalmukat folyamatosan erősítjük, oldjuk kudarctól való félelmüket.

 

 

8. Szociális hátrányok enyhítése

 

8.1.      A szociális hátrány, anyagi rászorultság, veszélyeztetettség feltárásával kapcsolatos feladatok:

·      a  családi háttér megismerése (anamnézis)

·      a tanulótársak és a szaktanárok jelzéseinek figyelemmel kísérése

·      egyéni beszélgetés a tanulóval (osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával)

·      egyéni beszélgetés a szülőkkel.

 

8.2.      A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységi formák: 

 

·      Az alsó tagozaton napközis csoportok szervezése a szülők igénye szerint, mely háromszori étkezést, egész napos foglalkozást biztosít a gyermekeknek. A szabadidő értelmes és hasznos eltöltésével élményekben gazdag programot nyújt.

·      Iskolánk az 5-6. évfolyamon tanulószobát biztosít az azt igénylőknek és rászorulóknak. Szükség esetén ezen magasabb évfolyamok tanulói is részt vehetnek.

·      Tehetséggondozó programokat szervezünk a hasznos szabadidő-eltöltés, illetve jó képességű diákjaink tehetségének kibontakoztatására szakkörök, versenyeztetések, előadások, látogatások formájában. Ezeket a tanórán kívüli foglalkozásokat főként a szabadidő-felelős szervezi. Itt lehetőség nyílik a pályaorientációra is.

·      Drog-és bűnmegelőzési foglalkozások az osztályfőnöki órákon történnek. Szülői értekezleten 6. évfolyamtól rövid felvilágosító előadást tart az osztályfőnök a kábítószer-fogyasztás ártalmairól és a megelőzésről.

·      Helyi, regionális és országos pályázatok figyelése és azokról szóló tájékoztatás az illetékes igazgatóhelyettes feladata. Rendszeresen tájékoztatjuk a 9-12. évfolyam diákjait a Fővárosi Önkormányzat szociális és tanulmányi ösztöndíjára pályázás feltételeiről. Segítjük a pályázatok összeállítását, beküldését.

·      A kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és az igazgatóhelyettes tartja.

·      A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások, segélyek lehetőségeiről, az igénybe vehető támogatásokról (pl.: az önkormányzatoktól egyszeri vagy rendszeres támogatások, beiskolázási segély stb.). Ösztönözzük a rászoruló szülőket, hogy tankönyv ill. tanszervásárláshoz, táborozáshoz kérjenek támogatást a Nagy László Iskoláért Alapítványtól.

·        A központi tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározásakor tájékoztatjuk az Iskolaszéket és a Szülői szervezetet. A szülők a tankönyvtámogatás igénylésekor jelzik szociális hátrányukat, rászorultságukat, illetőleg lemondhatnak a támogatásról. Ugyanilyen elvek alapján kerül szétosztásra a XX. kerületi önkormányzat tankönyvtámogatása a pesterzsébeti állandó lakhelyű diákoknak.

 

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

 

Az általános iskolai és a gimnáziumi képzéshez szükséges taneszközöket tartalmazza a funkcionális taneszközjegyzék (megjelent: Művelődési Közlöny 1998. január 23.  XLII. Évfolyam 2/II. szám). Az épületekre, a helyiségekre, a bútorzatra vonatkozó jegyzéket pedig az 1/1998. (VII.24. ) OM. rendelet, illetőleg az e rendelettel módosított 11/1994. (VI.8. ) MKM rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza. 

Az intézmény fenntartója, a Fővárosi Önkormányzat 5 évre szóló költségvetési tervet készített az alapeszközök beszerzésére. A taneszközök beszerzése a 2003/2004. Tanévben a FOK közreműködésével történt, a következő években folytatódik az intézményi költségvetés egyéb keretének felhasználásával.

 

Az intézmény az oktatást segítő eszközöket az egyes munkaközösségek kezelésébe adja. A különböző szakterületeken a munkaközösségek tagjai közösen használják az eszközöket és felszereléseket, melyekért külön felelősséget vállalnak a leltárfelelősök.

A munkaközösség-vezetők irányításával a munkaközösségek tagjai állítják össze az eszközök, felszerelések pótlására, beszerzésére vonatkozó listákat. Figyelemmel kísérik az oktatási eszközök beszerzését támogató pályázatokat, melyeknek segítségével 2001-ben is gyarapodott az intézmény (pl.: napközi, idegen nyelv, földrajz, fizika, kémia területén).

Kiemelt figyelmet fordítunk meglévő szertáraink, szaktantermeink (biológia-kémia, fizika) felszerelésének, eszközeinek folyamatos fejlesztésére az emelt szintű biológia és a 11. 12. évfolyam emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásai miatt.

Továbbra is próbáljuk számítástechnikai termeink gépeit és programjait a korszerű elvárások szerint fejleszteni, figyelemmel kísérjük ezen a területen is a pályázati lehetőségeket.

Rendkívül fontosnak tartjuk az idegen nyelvek hatékony oktatását biztosító eszközök körének bővítését (pl.: magnók, CD-lejátszók, TV-k, videomagnók, számítógép...), mivel kiemelt feladatnak tartjuk az idegen nyelvek hatékony tanítását, célunk minél több diák felkészítése az emelt szintű érettségi vizsgára.

Minden tantárgy eszközeinek, felszerelésének beszerzése és korszerűsítése során alapvető szempontunk a szemléltetés és a tanulói aktivitás segítése.

Intézményünkben kiemelten fontos szerepet tölt be a könyvtár, melynek tagja minden diák. A kézikönyvtár fejlesztésével a nagy értékű tudományos könyvek minden szakterületen rendelkezésre állnak. A szótárak és az idegen nyelvű szépirodalom beszerzése az idegen nyelvek oktatását szolgálja. Folyamatosan cserélik a könyvtárosok a sokat forgatott házi olvasmányokat. Megtalálhatók az alapvető szépirodalmi művek, néhány napilap és folyóirat idegen nyelven is. Folyamatosan fejlesztik könyvtárosaink az állományt feltáró katalógusokat (szak, betűrendes, tárgyszó, leltári ...). A tájékoztató és kutató munkát teszi korszerűvé a könyvtárban elhelyezett számítógép. Különleges feladat a névadó, Nagy László költő munkáiból és a róla szóló művekből különgyűjtemény kialakítása.

A rajz szaktanterem és a technika - néprajz szaktanterem rendelkezik az adott tantárgyak oktatásához szükséges speciális eszközökkel. A munkákhoz szükséges anyagok beszerzéséhez évente állít össze a munkaközösség listákat. Az intézmény aulájában névadónkra, Nagy László költőre emlékeztető falat alakítottunk ki. Időszakonként a diákok művészeti órákon, foglalkozásokon készített alkotásai kerülnek kiállításra.

Az ének-zene tantárgy tanítása során zongorák, lemezjátszó, hanganyagok, kották, segédkönyvek segítik a szaktanárok munkáját.

 

10. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

 

A kapcsolatunk azon az elven alapul, hogy az oktató-nevelő munka során szülők, tanulók és pedagógusok közös cél érdekében dolgoznak, más feladatokkal, más eszközökkel, de partnerként. A folyamatos és kölcsönös kommunikáció létrejöttében az iskolának kell lenni a kezdeményezőnek.

 

10.1.    Pedagógusok és tanulók együttműködése

 

·      A tanítási-tanulási folyamat eredményességének alapvető feltétele a pedagógusok és a tanulók megfelelő; egymást elfogadó, megbecsülő, tiszteletben tartó kapcsolata.

·      Minden korosztályban lehetséges a barátságos, megértő légkör megteremtése, a közösen végzett munka eredményességének és az együtt töltött idő tartalmasságának érdekében.

·      A diákoknak teljes mértékben ismerniük kell az iskola elvárásait, követelményeit. Ezeknek formálásában megfelelő fórumokon részt is vehetnek (pl.: Házirend, SzMSz, Pedagógiai program véleményezése a DÖK részéről).

·      Tanulmányi előmenetelükről, szorgalmukról, magatartásukról rendszeres visszaigazolást kapnak a diákok írásban (dolgozatok értékelése, félévi értesítő, év végi bizonyítvány) valamint szóban (feleletek, dolgozatok értékelése a szaktanárok által, a magatartás, a szorgalom, a tanulmányi előrehaladás elemzése az osztályfőnöktől).

·      A diákok jogainak és kötelességeinek megismertetése az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzatokat segítő pedagógusok feladata elsősorban. A diákok problémáikat, véleményüket, kérdéseiket folyamatosan jelezhetik a velük foglalkozó pedagógusoknak, valamint megfogalmazhatják az évente megszervezett diákközgyűlésen is.

·      A diákok és tanáraik közötti emberi kapcsolat elmélyítését teszik lehetővé a közösen szervezett programok pl.: ünnepségek, rendezvények, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, táborok, sportversenyek.

·      A tanulók érdeklődését, kéréseit figyelembe véve készülnek a szakköri programok, a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások.

·      A tanuló az etikai és munkahelyi normáknak megfelelő pedagógust tudja elfogadni. Az intézményünkben dolgozó pedagógusok (sőt egyéb dolgozók is) kötelesek a fentieknek megfelelni.

 

10.2.    Pedagógusok és szülők kapcsolata

 

Nevelő oktató munkánk lényeges része a szülői házzal való kapcsolattartás, egymás elvárásainak, nevelési elveinek megismerése.

 

·      Az egymás közötti kommunikációt biztosítja a szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, írásbeli tájékoztatás, telefonbeszélgetés. A pedagógusok és a szülők ezeken az alkalmakon kívül is kérhetnek személyes megbeszélésre időpontot a tanulókkal kapcsolatban. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet összehívását kezdeményezi az iskola.

·      Fontos és gyakoroljuk is a szülők bevonását az iskola életébe, lehetőséget  nyújtunk  a véleménynyilvánításra (szülők fóruma, Szülői szervezet, Iskolaszék).

·      Egymás kölcsönös segítése. A pedagógusok megelőző és korrekciós segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési kérdésekben. A szülők segítségét is igénybe vesszük az iskolában folyó nevelési feladatok megvalósításában. Ennek irányítója az osztályfőnök, színtere lehet pl. szülői értekezlet, fogadóóra, de kötetlenebb összejöveteleken, beszélgetéseken is történhet.

·      Közös programok szervezése mélyítheti az iskola és a családok közötti kapcsolatot (Alapítványi bál, kirándulások, bálok, gálaműsorok, egyéb közös rendezvények).

 

 

10.3.    A továbbfejlesztés lehetőségei

 

·      Továbbra is szervezünk konzultációkat, megbeszéléseket szűkebb (osztály) és tágabb (iskola) közösségeken belül.

·      Szülőket felkérünk előadások megtartására különböző területeken (pl.: pályaválasztást elősegítő vagy egészségvédelmi témában).

·      Előadásokat szervezhetünk szülők számára is pl.: nevelési, egészségvédelmi témákban.

·      A sport és szabadidős tevékenységek körét is kibővíthetjük a szülők bevonásával.

 

11. Egészségnevelési és környezeti nevelési program

 

11.1.Egészségnevelési program

1. Mi az egészség?

 

Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható. Jelenleg egymástól két különböző felfogás létezik: a pozitív és a negatív megközelítési mód. A negatív szemlélet az egészséget a betegség vagy egyéb kórállapot hiányának tekinti, a pozitív szemlélet szerint az egészség a jóléti közérzeti állapotra utal. Mi ezt a szemléletet fogadjuk el. Egyetértünk az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definícióval, mely szerint "Az egészség a teljes testi, szellemi és társadalmi jólét állapota." Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti, hogy az iskola a tanulás egészséges színtere legyen.

 

Az egészségfejlesztés célja, hogy képessé tegye tanulóinkat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és rendelkezzenek a szükséges információkkal, tájékozódjanak a lehetőségekről, magukévá tegyék az "egészség, mint legfőbb érték" elvet. Az egészségmegőrzésnek a mindennapi élet részévé kell válnia. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit, az egészséges táplálkozást, az aktív szabadidő eltöltést, a mindennapos testmozgást, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását.

 

2. Egészségfejlesztő tevékenységek:

 

·      Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítése (biológia tantárgy).

·      Életvezetési ismeretek bővítése, az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése (osztályfőnöki órák).

·      Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztése, a gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere (iskolaorvos, védőnő).

 

A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában, ez az időszak az    egészségfejlesztés elsajátítása szempontjából rendkívül fontos, mivel a diákok  még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Legfontosabb tennivaló a primer prevenció, a szülők, a tanárok, az egészségügyi személyzet a felelős azokért, akik még nem kialakult személyiségek.

 

3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai célok

Az iskola

·      minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését,

·      alakítsa ki az alkotó és kritikus gondolkodást, az alapvető kommunikációs formákat,

·       tanítsa meg levezetni az érzelmi feszültségeket, kezelni a stresszhelyzeteket,

·      alakítsa ki a tanulók magabiztos fellépést, önbizalmát, hogy nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak,

·      olyan programot nyújtson, mely képessé teszi a tanulókat az egészséges és boldog életvitelre.

 

2.                       Az iskolai egészségnevelés főbb feladatainak megjelenése:

 

Az egészségnevelés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére.

 

Tanórákon

 

Alsó tagozatban

 

·      Anyanyelv: ismeretterjesztő olvasmányokban megismerik az egészséges életmód alapvető szabályait.

·      Társadalomismeret tantárgyban megjelenik a lakóhely és tágabb környezet szépítése, hagyományok ápolása.

·      A matematikában megtanulják a racionális gondolkodást, a valóság és a környezet helyes értékelését.

·      Környezetismeret, természetismeret órákon elsajátítják a tisztálkodási szokásokat (a fog, köröm és a haj megfelelő ápolása), helyes táplálkozás fontosságát.

·      A testnevelés tantárgyon keresztül megvalósul a mindennapos testmozgás.

·      Szabadidőn belül ismerik meg az egészséges és kulturált étkezési szokásokat, közös sportolás élményét, ápolják a tantermük növényeit.

·      Tanórákon kívül: iskolánk alsó tagozatos diákjai részére szervezünk úszásoktatást, aerobic tanfolyamot, téli időszakban korcsolyázást.

 

Felső tagozatban

 

·      Helyi tantervünkben megjelenik az egészségtan, mint tantárgyi modul a hatodik és a nyolcadik évfolyamon. A tananyag tartalma, céljai és feladatai, követelményei és tevékenységi formái megtalálhatók a helyi tantervben.

 

·      A technika tantárgyon belül a korszerű konyha több témakört érint, ami az egészséges életmódra nevelést előkészíti. Ilyenek például a konyhatechnika, a konyhaismeret, az egyszerű -gyors- ízletes, de korszerű étkezés, az ételhigiénia, az élelmiszerek összetételeinek, alapanyagainak megismerése. Az ételkészítés, a gazdálkodás és a takarékosság tervezésének fontossága. Ezek a témakörök minden évfolyamnál visszatérnek, spirálisan bővülnek. Kiemelt módszerek a beszélgetés, tapasztalatcsere, közös ételkészítés és kóstolás.

 

Felső tagozatban és a gimnáziumi osztályokban

 

·        A biológia tantárgy keretében a tantárgyak közül a legtöbb lehetőség adódik az egészségnevelésre, egészségfejlesztésre. Megismerik az emberi szervezet felépítését és működését egyszerű élettani vizsgálatokon keresztül, az egészségkárosító szerek (alkohol, cigaretta, drog, toxikus vegyületek…) hatását az emberi szervezetre. A tantárgyon belül laboratóriumi vizsgálatokat végeznek egyszerű mikroorganizmusokkal (baktériumokkal, gombákkal), ezeken keresztül megismerik az emberi szervezetet megbetegítő kórokozókat és az ellenük való védekezést.

 

Kiemelt szerepet fordítunk arra, hogy a tanulók megismerjék:

-         az embert érő mutagén hatásokat és ezek következményeit (radioaktív sugárzás, hő, UV -sugárzás),

-         a  másodlagos biogén elemek és a mikroelemek felvételének fontosságát és veszélyeit (táplálék-kiegészítők, vegyszermaradványok, adalékanyagok veszélyei -E -számok),

-         az egészségtelen életmód hatását a hormonális és idegrendszeri szabályozásra,

-         a szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezőit és ezek megelőzésének lehetőségeit,

-         az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismereteket   (parlagfű és egyéb allergén növények és anyagok hatását),

-         a mindennapos egészségügyi ismereteket (rizikófaktor, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek, családtervezés, genetikai tanácsadás, környezethigiénia).

 

·        Testnevelés órákon is kiemelt szerepe van az egészségnevelésnek. Itt ismerik meg a különböző mozgásformákat. A testnevelő tanár feladata, hogy megszerettesse a mozgást, így a tanulók igényévé váljon a mindennapos testmozgás, értsék meg, hogy ez az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen része. A testnevelés órán a tanulók több sportág alapjaival megismerkednek, ez lehetővé teszi, hogy az egyéniségüknek legmegfelelőbbet választhassák későbbi életükben. A helyes testtartás kialakítása a mozgásszervi,  a rendszeres testedzés pedig az érrendszeri betegségek megelőzését szolgálja.

 

·      Osztályfőnöki órákon a tanulók osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit: pl. táplálkozási szokások, életvezetési ismeretek. Az osztályfőnök fontos feladata, hogy szervezze meg az osztálytermek megfelelő szellőztetését, jelezze, ha az osztálytermek berendezése nem felel meg az egészségügyi szempontoknak. Ülésrend kialakításával tegye lehetővé, hogy minden tanuló az egyéni adottságainak legmegfelelőbb helyre kerüljön (pl. rövidlátás, hallászavar). Az ülésrend időszakonkénti változtatásával elkerülhető a szem és a gerinc egyoldalú terhelése. Az osztályfőnöki tananyagtartalom kiemelt feladatként kezeli a dohányzás, az alkohol és a kábítószer elleni küzdelmet, a prevenciót és a szexuális nevelést.

 

 

 Az egészségnevelés minden tantárgy szerves része kell, hogy legyen. A szakórákon minden lehetőséget meg kell ragadni az egészségfejlesztésre. / Az egyes tantárgyakban kitűzött célok és feladatok a mellékletben találhatók meg. /

 

 

Tanórán kívül

 

·      Napközis foglakozások kiegészítik a tanórai programokat. A napközi a tanuláson túl kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak, a szabadidő tartalmas eltöltésének.

 

·      Délutáni szabadidős elfoglaltságok: sportprogramok, csoportfoglalkozások, bemutatók.

 

·      Tanulmányi kirándulások alkalmával az osztályok a kulturális programokon kívül túrákon, sporttevékenységeken vesznek részt.

 

·      Nyári táborok szervezésével előtérbe helyezzük az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket, a szabadidő igényes eltöltésének lehetőségeit.

 

·      Témanapok keretében iskolánk alapítványával közösen egészségnapot szervezünk minden évben a tanulók és a szüleik részvételével. Ezeknek a rendezvényeknek a programja minden évben változik, de minden esetben az egészséges életvitellel kapcsolatos. Különös tekintettel a táplálkozás és a mozgás szerepére.

 

 

·      Az iskolaegészség-ügy az oktatás és a gyógyítás határterülete. A beteg gyermek gondozása mellett a legfontosabb feladata a megelőzés. Ezt szolgálják az évenkénti szűrővizsgálatok (belgyógyászat, ortopédia, szemészet, hallás stb.), a védőoltások és az egészségnevelés. A legfontosabb cél az, hogy a tanulók megértsék, hogy az egészség érték, aminek megőrzésében nekik is fontos szerepük van. Munkánk során azt szeretnénk elérni, hogy a tanulók figyeljenek saját testük működésére, így időben ismerjék fel a kóros elváltozásokat. Arra törekszünk, hogy elfogadják a kockázatkerülő, felelősségteljes magatartást, az észszerű korlátok tiszteletben tartását az élet minden területén. A konkrét programokat és feladatokat részletesen az éves munkatervben dolgozzuk ki.

 

 

·      Egyéb programjaink: figyelemmel kísérjük a témához kapcsolódó pályázatokat. Eddig négy sikeres pályázatunk volt, a GYISM és az OM által kiírt, az iskolai egészségfejlesztési-drogprevenciós programra nyújtottunk be pályázatot. Ezekben a programokban különös hangsúlyt kapott a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a drog elleni küzdelem. Elsődleges prevenciót végzünk, mert az iskolánkban tanuló diákok a veszélyeztetett korosztályhoz tartoznak, ezért igen fontosnak tartjuk ezt a feladatot. Ha pályázati úton az iskolának nem sikerül anyagi forráshoz jutni, saját erőből is megvalósítja ezeket a programokat, mivel az iskola rendelkezik szakképzett munkatársakkal, akikkel a programok megvalósíthatók.

 

 

A következő évekre vonatkozó terveink:

 

·      Az iskolai büfé, az automata és a menza választékának bővítésénél javasoljuk, hogy vegyék figyelembe a korszerű táplálkozást a kínálat összeállításánál, ne áruljanak az egészségre káros termékeket (cola, chips, kávé, stb), helyettük a tejtermékek (joghurt, kefír, Túró Rudi) fogyasztását ösztönözzük.

·      Megemlékezés az egészséggel kapcsolatos világnapokról az iskolai faliújságon vagy az iskolarádión keresztül.

 

11.2. A környezeti nevelés programja

 

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Diákjaink nem lehetnek közömbösek szűkebb és tágabb környezetük tisztasága, esztétikuma és a világ globális problémái iránt. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a környezetükért felelősséget érző és tenni akaró emberekké váljanak, akik az emberi alkotásokat és természeti értékeket tisztelik. A nevelés, oktatás célja olyan magatartás kialakítása, amely harmóniát teremt természet, társadalom és az emberek között. Óriási szerepe van az olyan nevelésnek, amely a környezet egységének megértését, elfogadását tűzi ki célul. Így alakul ki olyan gondolkodási és cselekvési kultúra, mely ismeri és elismeri a környezetfejlődés eredményét, és tiszteletben tartja saját maga környezetét.

Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

 

1. Általános környezeti nevelési céljaink:

 

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, elősegítve az élő természet fennmaradását. Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

 

2. Konkrét környezeti nevelési céljaink:

 

· Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

· A holisztikus és globális szemléletmód kialakítása

· Fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése

· Érzelmi és értelmi környezeti nevelés

· Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

· Környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése

· Állampolgári felelősség felébresztése

· Az egészség és a környezet összefüggéseinek felismerése

· Ok- okozati összefüggések felismerése

· Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

· Globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

 

3. Környezeti nevelés színterei az iskolában

 

·      Céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői jó együttműködést alakítsanak ki. Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és kulturált magatartást közvetítsen a társai felé. Mindenkinek közös célja egy környezetbarát iskola létrehozása és megőrzése. Mindehhez nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is erősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást.

·      Környezeti nevelés az iskolai élet több területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolai programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet s benne az embert.

 

4. A környezetvédelem tartalmi keretei

 

Hagyományos tanórákon

·      A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a konkrét tananyag tartalmak a helyi tantervekben megtalálhatók, a tantárgyi célokat és feladatokat a mellékletünk tartalmazza.

·      Kiemeljük az osztályfőnöki órák feladatait, mert az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevonatkozó feladatait. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyermekek szemléletét. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére kiváló lehetőséget nyújt az osztályfőnöki óra. Mindezt kiegészíthetik a közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők.

 

Tanórán kívüli lehetőségek

 

Eddig megvalósult tevékenységek:

 

·      A Nagy László Napok alkalmával előadások a környezetvédelemről

·      Az osztálytermek díszítése, festése

·      Tisztasági verseny 5-8. korosztály számára

·      Magyarország Nemzeti Parkjainak megismerése, felfedezése a 9-12. évfolyam számára

·      Természetjáró és honismereti szakkör és tábor

·      Múzeumok és kiállítások látogatásai

·      Szárazelemek begyűjtése

·      A Föld világnapjáról való megemlékezés (látogatás a Planetáriumba)

·      Rendszeres papírgyűjtés szervezése

 

A jövőben megvalósítható programok:

·      Szelektív hulladékgyűjtés

·      Megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokról az iskolai faliújságon vagy a rádión keresztül

·      Iskola épületének szépítése és az iskola területének takarítása

 
 
5. Melléklet

 

A környezetvédelem minden tantárgy szerves része kell, hogy legyen. A szakórákon minden lehetőséget meg kell ragadni a környezetvédelemre. Az egyes tantárgyak tananyagának oktatása során a következő célokat és feladatokat tűzzük ki. A tananyagtartalmakat a helyi tanterv tantárgyi tantervei tartalmazzák.

 

Alsó tagozatban, több tantárgyban megjelenik a környezetvédelem

 

·      Anyanyelv: ismeretterjesztő olvasmányok olvasása

·      Társadalomismeret: lakóhelyünk és tágabb környezetünk szépítése, ápolják hagyományokat

·      Matematika: gondolkodjanak racionálisan, a valóságot és a környezetet helyesen értékeljék

·      Környezetismeret, természetismeret: végezzenek környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat, ismerjék meg földrajzi környezetüket

·      Vizuális kultúra: mutassák be és ábrázolják a környezet és a természet szépségét

·      Szabadidőn belül: ismerjék meg az egészséges és kulturált étkezési szokásokat, közös sportolás élményét, ápolják tantermük növényeit

 

Az 5-12. évfolyam tantárgyaiban

 

Történelem

·      Értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

·      Vonják le a tapasztalatokat ismereteikből: fenntartható-e a társadalom és a gazdaság fejlődése

·      Tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására

·      Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, ezeket fenyegető veszélyeket, valamint a megóvás lehetőségeit

·      Alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

·      Legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül

·      Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi- és történelmi összefüggéseit

·      Érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

 

Magyar nyelv és irodalom

·      Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

·      Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémák felvetésére, vitára, véleményalkotásra

·      Erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük

·      Tudatosan készüljenek a "nyelvi környezetszennyezés" elkerülésére

 

 

Matematika

·      Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

·      Legyenek képesek környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésre statisztikai módszerek alkalmazásával

·      Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

·      Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

·      Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

·      Alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségük

 

Fizika, kémia

·      Legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára

·      Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

·      Ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségeket, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

·      Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

·      Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére

·      Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak használni

·      Ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá

·      Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

·      Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

·      Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

 

Ének-zene

·      Ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát és azonosságát

·      Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, a műzenében

·      Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét

·      Vegyék észre, hogy napjaink bizonyos zenei irányzatai nagyfokú értékcsökkenést eredményeznek

·      Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni

 

Idegen nyelv

·      Az idegen nyelv oktatása során kapjon fokozott szerepet a környezetvédelemre való nevelés pl. az országismeretre és az idegen nyelvi környezetre vonatkozó anyag tanítása során

·      Adott idegen nyelven nyilvánítsanak véleményt a veszélyeztetett állatfajokról, az üvegházhatásról, a környezeti ártalmakról

·      Jelenjen meg közvetlen környezetünk védelme (szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság) a tananyagban

·      Jelenjen meg az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód témaköre a tanórákon  pl. az EU országainak étkezési szokásait tanítva

 

Biológia, földrajz

 

·      Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

·      Értékeljék és érzékeljék a környezetben lévő változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

·      Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzését, illetve mérséklési lehetőségeit

·      Értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet

·      Alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

·      Ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezetet

·      Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti -működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat

·      Ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait

·      Aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

·      Alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk

 

Filozófia

·      Értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása

·      Érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása

·      Véleményezzék az értékrend-változás negatív következményeit

·      Értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat

 

Rajz és vizuális kultúra

·      Ismerjék meg a természeti formák képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

·      Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére és nemzeti kultúránk része

·      Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet, népszokások hazai előfordulásaira

·      Ismerjék a természetes alapanyagok használatát

·      Legyenek képesek képzőművészeti alkotásokat létrehozni, amelyek a természetről szólnak

·      Ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggéseit

·      Tudjanak példákat mondani környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre (építészeti példák, parkok, díszkertek)

·      Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi építészeti emlékeket

 

 

Testnevelés

·      Fedezzék fel, és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket

·      Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen része életüknek

·      Értsék és tapasztalják meg a sporton keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

·      Szeressék meg a sportot, váljon igényükké a rendszeres testmozgás

A testnevelő tanár tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását.

 

 

11.3.        A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program

Az egészségnevelési és környezeti nevelési program szerves részét alkotja a mindennapi testedzési program.

Iskolánk-lehetőségeit kihasználva- nagy hangsúlyt fektet a tanulók sportolásának segítésére.

Mindennapi testedzési program megvalósításának színterei és a megvalósítás programja:

1.      A testnevelési tanítási órák.

2.      Tömegsport foglalkozások

3.      Iskolai Sportkör

4.      Különböző szintű versenyek

5.      Téli és nyári táborok

6.      Az alsó tagozatban ez bővül még a tanítási órák közötti szünetekkel.

Iskolánkban többféle iskolatípus működik. Ezeknek külön nyújtunk lehetőséget a mindennapi testmozgáshoz.

1-4. évfolyam

Az alsó tagozatban a mindennapos testmozgás az alábbi módon biztosított.

            Heti 3 testnevelés óra minden évfolyamon

            A hét további 2 napján napi fél órában, a törvény által előírtak szerint:

-                                                                     15 perc irányított foglalkozás a 20 perces szünetben

      ( udvar, aula, folyosó, tanterem )

-                                                                     15 perc a tanítási időben, az iskolaotthonos és a napközis osztályokban is az ebéd előtti időszakban.

Azokon a napokon és osztályokban, ahol közös úszás v. korcsolyázás van, ez a tevékenység kiváltja a mindennapos testmozgást.

Részletes tervet minden tanító az év elején készít.

5-12. évfolyam

A tanítási órák után minden nap tömegsport ill. ISK foglalkozásokat tarunk. Tanulóink több sportág közül választhatnak /kézilabda, röplabda, foci, asztalitenisz /. Lehetőséget biztosítunk, szintén minden nap, a kondicionáló terem használatára is.

Kerületi, budapesti és esetlegesen országos sportversenyeken- iskolánk különböző sportági csapataival képviselteti magát- ezáltal rendszeres versenyzési lehetőséget nyújt a tanulóknak.

Télen egyhetes sítábor szervezésével kívánunk hozzájárulni az egészségneveléshez.

A nyári szünetben sporttábort szervezünk.

Iskolánk nagy tanuló létszámához a lehetőségeink szűkösek. Több helyszínre lenne szükség, ahol több tanulót meg tudunk mozgatni. Jelenleg rendelkezésünkre álló helyszínek: tornaterem, sportudvar, aula, folyosók.

Jó lenne lehetőséget teremteni egy kondicionáló szoba létrehozására, valamint egy olyan termet létrehozni, ahol az asztalitenisz asztalok folyamatosan használhatók lennének.

Ezzel sok tanulónkat be tudnánk vonni a mindennapos testmozgásba.

Növelhetnénk a délutáni sportfoglalkozások számát is. Nemcsak a tornateremben, hanem az aulában is tarthatunk tömegsport órákat, kondicionáló- és zenés torna foglalkozásokat minden korosztálynak.

  

EBÉDBEFIZETÉS
Időpontja

E heti
ÉTLAP


Kérjük, támogassák

"A Nagy László
Iskoláért" Alapítványt

adójuk 1 %-ával!

Adószámunk:

18229556-1-43


Az iskolavezetésnek a
nlagsuli@freemail.hu
címen tehetik fel kérdéseiket
 

 


Nyomtatás

Sztaki-szótárak


Hozzáad


Felbontásod

Ajánlott felbontás
 
1024 x 768
Ajánlott böngésző
Mozilla Firefox
 

Látogatók száma


Látogató számláló

  Impresszum  |  Elérhetőség